Győrság község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Lakosság: 1489 fő
Terület: 8.2 km²
Népsűrűség: 181,59 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Látkép

Győrság Győrtől 17 km-re délkeletre fekvő önálló község. Északon Töltéstava, keleten, délkeleten Pázmándfalu, délen, délnyugaton Pannonhalma, nyugaton, északnyugaton Nyúl község határolja. Két főút, a 81-es és a 82-es között terül el. A 81-es főútról Pér községnél, a 82-es főútról Pannonhalmán keresztül közelíthető meg. Győr városból a 8222-es számú mellékúton a legkönnyebben elérhető, mivel a megyeszékhely után ez a legelső település.

Története

Első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a Pannonhalmi Apátság népei laktak. A falu határában található Mykud és Lalka vagy Lelka puszta, eredetileg önálló település. 1454-ben Ságon részbirtokos a Hédervári család. 1521-ben Enyingi Török Bálint elvette az apátság birtokát és jobbágyait protestáns vallásra térítette. 1587-ben Enyingi Török István tiltja báró Cseszneky János győri gyalogoskapitányt Újság puszta elfoglalásától. 1613 és 1619 között, s 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről. A főapátság birtokán élők mindvégig megmaradtak katolikusnak. Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban.

A községháza Emlékpark. A Kopjafa háttérben a milleneumi emlékoszlop

A Török család 1618-ban halt ki, s Török István birtokai nővérére bedeghi Nyáry Pál nejére, Török Krisztinára szállt. Ő később Eszterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Eszterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Eszterházyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a hódoltság időszakában többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, s az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra, s eredeti helyén már nem is épült újjá. A pusztult település emlékére az ún. Faluhely emlékeztet. Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falurészekben 948 lakost írtak össze 208 házban. 1809-ben a franciák járnak Ságon, s állítólag a jobbágyokkal együtt versenyt pusztítják az uraság birtokát

1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést Eszterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó egyesület, s 1945-ig Hitelszövetkezet is működött a faluban. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel.

A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. A tanács tagjait 1950. október 22-én választották meg, 31 főt. A végrehajtó bizottság 7 tagból állt. 1972-ben létrehozták Töltéstava székhellyel Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanácsot. 1989. december 31-ével lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik.

Nevezetességei

Sághalomalja rk. templom

Műemlékek, emlékművek:

Római katolikus templom (1748.) barokk oltárral, 18. századi festett hársból faragott Mária-

szoborral, az ún. Sági-Madonnával.

Harangláb és Szecsei János gályarab, mártír, prédikátor kopjafája a Kiáltóhegyen; Franciakő (Napóleon 1809-es hadjárata) a Ság-hegyen.
Millecentenáriumi Emlékpark a Faluhelyen: I. és II. világháborús emlékművel, 1848-49-es és

1956-os kopjafákkal.

Következő községek

További községek